Posted on

Nevelőedzőnek érdemes tudni…

siker 1.
Tisztában kell lennünk, hogy a kisiskolás gyermekek cselekedetei nem tudatos agyi működés terméke, hanem a vizualitás és az öröklött adottságainak köszönhető visszajelzések. Másrészről az adott kronológiai életkori sajátosságok, egy fejlettebb biológiai érettségi szintnek köszönhetően jelentkeznek. A képzést azért kell több alkalommal megismételni a versenyekkel szemben, mert a gyerekek az emlékekre alapozva képesek a mozdulatokat megcsinálni újra és újra, a tudatos kontroll hiányában. A begyakorolt, sok alkalommal megismételt mozdulatokat képes a kisgyermek újra megcsinálni. Talán 10, de leginkább 12 éves gyerekek képesek tudatosan végrehajtani cselekedeteket, és így gyorsabban tanulni. Maga a testtudat kialakulása, egy még későbbi lépcsőfok az oktatómunka területén. Ebből fakad a másik lényeges szakmai feladat, hogy bemelegítéseket minden esetben a nevelőedző vezesse! Hiszen, többségében 12 éves életkorig nem tud önállóan melegíteni a gyerek. Nem képes szelektálni, főleg nem egymásra építeni a gyakorlatokat, terjedelem és az intenzitásról nem is beszélve.

A nevelőedző feladatkörei

A labda nélküli és a labdával történő mozgások gyakoroltatása minden esetben az alapok megismertetésével kezdődjék. Ne akarjunk nagyokat lépni a tanítás fázisaiban és ne akarjunk felépíteni semmit a hiányzó alapok nélkül.
Futás, ugrás, dobás. A három alapvető atletikus mozgást folyamatosan direkt vagy indirekt módszerekkel (játékok, akadály pályák, sorversenyek, csapatváltó versenyek) kell fejleszteni.
Minden mozdulat és mozgás kiindulópontja a csípő és a nagy farizom, illetve a hát mély izmainak beidegződésén és működésén alapul. Már a kezdet kezdetén, éppen ezért a természetes és az utánzómozgások alkalmazása, és ezzel együtt a törzsstabilizálása fontos szakmai törekvés legyen! Ma már egészen világos, hogy prevenció és a terhelések utáni nyújtás és a kellő pihenési periódusok beépítésének hiánya, a felnőtté válás időszakában igen komoly sérüléseket válthat ki.

coach 9

A taktikai gondolkodás és a pályán történő helyezkedések kialakítását térben folyamatosan tágítani kell. Igyekezzünk erősíteni a kétoldalúságot.

– Törekedjünk, hogy mindent két oldalra csináljunk mindent.
– Mindkét karunkat, kezünket használjuk a gyakorlások alatt.
– Ha az egyik izom összehúzódik, a vele ellen oldali nyúlik.
– Súlypont képzések, cselek, irányváltások két irányban.
– Ha támadást tanítom, közben a védekezést is gyakorolni kell.

Lényeges tudni, hogy a háromszögben való gondolkodás, majd a speciális mozgások, alap a kézilabdázásban. Háromszögben történő mozgások találhatók a védelemben és támadásban egyaránt. Legyen az egyénileg végre hajtott, vagy társas kapcsolatra épülő egyszerű taktikai elem. A „háromszögelés”, szinte minden támadó kapcsolatban megtalálható.

65

Minden esetben a jó döntések meghozatalára kell nevelnünk játékosainkat. Sorrendben,

– Helyezkedés labda nélkül.
– Mozgás labdával és annak, testtel való védelme.
– Mikor, és miért kell labdaátadást csinálni?
– Minden esetben kiemelni, hogy mi a gólhelyzet?
– Folyamatosan erősíteni kell a játékosban, a hogyan tudom kialakítani a helyzetet labdával és labda nélkül szituációkra a válaszokat.
– ha a játékos tud támadni, képessé kell tenni, hogy a védekezésben is tudja, hogy mit kell tenni ellene.
– Ha egyénileg alkalmas magának helyzetet teremteni, képes lesz később a társának is.
– Ha egyénileg alkalmas a védekezésre, később együtt is tud mozogni a társával
– Ha az egyént fejlesztem a csapatom lesz erősebb.
– Ha a csapatot erősítem, csak részben, és nem minden egyén fejlődik.
– Kezdetben, akár 14 éves korig, csak a páros vagy hármas kapcsolatokat oktassunk.
– Mit kell tenni, hogy a védő hibázzon, és ezt hogyan lehet észrevenni?

siker 5

A technikai képzés kérdésköre

Nem tudok technikát oktatni hatékonyan, amíg nincs kellő értelmi felfogó készség. Ne akarjak olyat tanítani, ami meghaladja a pillanatnyi életkorra jellemző tudást. Mert ha nincs meg a kellő testtudat, nem ad szilárd alapot a beépülésre.
Az oktatás sorrendiségében a fentről – lefelé történő utat javasolnám. A felső végtag, majd az alsó végtag, és végül a test kapcsolódási felületeit építsük be a folyamatba.
A másik később jelentkező probléma, ha nincs kellő kondicionális képesség hozzárendelve a technika képzéséhez. Jelen esetben az erő és gyorsaság hiányosságán felül, az állóképességi alapok nem megfelelő építése is komoly fejlődési zavarokat okozhat a felnőtté válás szakaszában. Gondolok itt az aerob állóképesség fejlesztésére, pontosítva a folyamat korai lezárására. Ennek oka lehet, hogy gyakran a serdülő, vagy ifjúkorú játékosok anaerob módon kompenzálják az aerob állóképesség hiányát. Az előbbi, szenzitív periódusa a 20 – 24 éves életkor, míg az utóbbit, leginkább a kisiskoláskor végétől az ifjúkor időszaka alatt lehet fejleszteni. Ezért fordulhat elő, hogy egyes korosztályos válogatott eredmények, a nemzetek közötti összevetésben fordítottan lesznek arányosak az évek múlásával. Pontosabban azok a nemzetek, akik a tudatosabb képesség fejlesztésre fektették a nagyobb hangsúlyt, az ifjúkor bezárásáig, a technika és a taktikai elemek fejlesztésével szemben, nos, ezen nemzetek játékosai tovább fejődhetnek a felnőtté válás szakaszát követően. Az eredményben történő visszaesés csapat és egyén szintjén, a helytelen edzésmódszertan alkalmazása is okozhatja.

Zsiga Gyula

Forrás gyulazsiga.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.